
Harc indul a történelmi faluban engedélyezett új lakások miatt, ahol nincs szennyvízkezelés
Maids Moreton, egy csendes és zöldellő falu Buckingham közelében, Anglia déli részén, egy komoly dilemmával néz szembe. A település szívében, ahol nádtetős házak állnak, egy új lakópark építése van tervben, amely 153 új otthont adna a már meglévő 350 házhoz, egy középkori templomhoz és egy pubhoz. Azonban a helyi szennyvízkezelő létesítmény évek óta túlterhelt, és egyelőre nem látszik, hogy a közeljövőben fejlesztenék azt. A helyi közösség előtt álló kérdés tehát: mit tegyenek, ha az új otthonok megépülnek? Várjanak a szennyvízkezelő rendszer korszerűsítésére, mielőtt a házakat bekapcsolják a hálózatba, vagy csatlakoztassák őket azonnal, lehetővé téve az új lakók beköltözését, ami hozzájárulna Buckinghamshire megye új lakásokra vonatkozó célkitűzéseihez, de növelné a közeli folyó, a Great Ouse szennyezését?
Kate Pryke, a helyi lakos, aki kampányol a fejlesztés ellen, hangsúlyozza, hogy „nem lenne elképzelhető egy olyan házat építeni, amelyet nem lehet áramra csatlakoztatni, vagy amely sosem fog elérni egy utat. De valamiért most olyan házakat építünk, amelyeknek nincs hová elvezetni a szennyvizet.” Maids Moreton helyzete nem egyedi, hanem egyre gyakoribb jelenség Angliában, ahol az elöregedett szennyvízkezelő létesítmények, a vízipari alulfinanszírozás és a krónikus szennyezés komoly kihívásokat jelentenek a kormány ambiciózus, 1,5 millió új otthon építésére irányuló tervei számára.
Oxfordban, körülbelül 30 mérföldnyire Maids Moretontól, a szennyvízkapacitással kapcsolatos aggályok miatt a Környezetvédelmi Ügynökség ellenállt minden új fejlesztésnek, így mintegy 18 000 új otthon építése került bizonytalanságba. A város fejlesztői, beleértve Oxford Egyetem néhány kollégiumát, „befektethetetlennek” nevezték a várost. Az Oxfordi Szennyvízkezelő Mű korszerűsítésére vonatkozó terveket most már jóváhagyták, lehetővé téve az új otthonok építését és lakhatását 2027-től. Justin Neal, a Wildfish környezetvédelmi jótékonysági szervezet ügyvédje, amely a folyók szennyezése ellen kampányol, kijelenti, hogy „a probléma széles körben elterjedt Angliában és Walesben.”
A Wildfish jogi felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Buckinghamshire-i Tanács döntésének megkérdőjelezésére, amely jóváhagyta a Maids Moreton-i fejlesztés tervezési engedélyét. A szervezet szerint az ügy a tervbe vett új lakások és a meglévő szennyvíz infrastruktúra közötti szakadék lényegéhez kapcsolódik. Neal úgy véli, hogy a Maids Moreton-i fejlesztés szennyvize valószínűleg a Great Ouse-ba kerülne, amely már így is szennyezett. Hangsúlyozza, hogy „reméljük, hogy az emberek, különösen a kormányban, kezdenek figyelni, és a miniszterek elkezdik gondolkodni, hogy talán van megoldás arra, hogy nyomást gyakoroljunk a vízszolgáltatókra, hogy biztosítsák a kapacitást.”
A vízszolgáltatók, valamint a szabályozó Ofwat és a Környezetvédelmi Ügynökség döntenek arról, hogy mikor és hol történik szennyvízberuházás. Míg ennek figyelembe kellene vennie a jövőbeli lakásigényt, a helyi tanácsoknak és fejlesztőknek nincs módjuk közvetlen befolyást gyakorolni a beruházási döntésekre – vagy akár a plusz kapacitás megfizetésére. Maids Moreton esetében az Anglian Water már 10 évvel ezelőtt jelezte a tervezési dokumentumokban, hogy a Buckingham Water Recycling Centre nem rendelkezik kapacitással új fejlesztésekhez. Azóta, hogy a területet 2015-ben túlterheltnek minősítették, körülbelül 1 500 ház tervezési engedélyét adták ki Buckinghamban és környékén, amelyek közül sokat már felépítettek és csatlakoztattak a túlterhelt kezelő műhöz.
A szennyvízszennyezés az egyik oka annak, hogy a Great Ouse nem éri el a „jó ökológiai állapotot”, az Environment Agency nyilvántartása szerint. Tavaly a szennyvízkezelő 2 001 órán keresztül engedett szennyvizet a folyóba, ami több mint két és fél hónap folyamatos szennyvízkibocsátást jelent. Noha az Anglian Water állítja, hogy ez nem áll összefüggésben a helyszín kapacitásával. Pryke asszony hangsúlyozza, hogy „még a meglévő lakásokhoz sem tudják fejleszteni, és az a gondolat, hogy egy nap fejlesztik, hogy megbirkózzanak a növekedéssel, csak egy álom.”
Eredetileg nem így kellett volna történnie. A környezetvédelmi politikák a helyi tervben, amelyek a folyók védelmét célozzák, olyan tervezési feltételt írtak elő, amely szerint a fejlesztőknek bizonyítaniuk kell, hogy „megfelelő kapacitás áll rendelkezésre vagy biztosítható” a szennyvízkezelőknél. Azonban a Maids Moreton esetében nem történt kapacitásbővítés, és jelenleg sincsenek tervek ennek megvalósítására. Volt ideiglenes finanszírozás a létesítmény kapacitásának fejlesztésére 2020-2025 között, de ezt más, prioritást élvező projektekhez irányították át a régióban. Az Anglian Water közölte, hogy „jelenleg felülvizsgálja és prioritizálja növekedési portfólióját az elkövetkező öt évre”, de a cég nem válaszolt arra a kérdésre, hogy a Buckingham szennyvízmű korszerűsítése várhatóan 2030 előtt megtörténik-e.
A tervezési feltétel teljesítésére képtelen fejlesztő, a David Wilson Homes South Midlands – az Egyesült Királyság legnagyobb házépítő vállalata, a Barratt Redrow része – kérvényezte a feltétel módosítását, hogy a kivitelezés elkezdődhessen, és a tanács ezt jóváhagyta. Neal szerint „a fejlesztő nyomására a feltételt feloldották, ami azt jelenti, hogy ezek a házak most már megépíthetők anélkül, hogy figyelembe vennék, hogy a szennyvízkezelőnek van-e kapacitása.” Hozzátette, hogy „amire szükség van, az az, hogy a fejlesztések csak akkor történjenek, ha van kapacitás.”
Peter Strachan, a Buckinghamshire-i Tanács tervezési kabinetjének tagja elmondta, hogy a helyi hatóság „szigorúan követi a tervezési folyamatot”, és a új lakásokra vonatkozóan feltételt szabtak, amely megakadályozza, hogy a fejlesztés bármely része is lakható legyen, amíg a tanácsnak nem nyújtanak igazolást arról, hogy a szennyvízkezelési korszerűsítések befejeződtek. „Nem megfelelő, hogy a tanács további megjegyzéseket fűzzön” – tette hozzá a jogi kihívás miatt. Az ilyen típus