Szovjet űrhajó közelít a Földhöz, készül a becsapódásra
A közelgő esemény, amely szombaton várható, komoly figyelmet keltett a tudományos közösségben és a nagyközönség körében. Egy, a Szovjetunió által indított űrhajó, a Kosmos 482, amely 1972-ben indult a Vénusz felfedezésére, most visszatér a Föld légkörébe, miután több mint ötven évig keringett az alacsony Föld körüli pályán. Az esemény különlegessége, hogy a Kosmos 482 nem tudta elérni a tervezett célját, és végül négy darabra tört, ami újabb kérdéseket vet fel a világűrben lévő űrszeméttel kapcsolatosan.
A NASA szerint az egyik törmelék, amely valószínűleg a leszállóegység, a Föld légkörébe lép, és a szakértők úgy vélik, hogy van esély arra, hogy egy része megússza a teljes megsemmisülést a visszatérés során. Az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzései szerint a re-entry, azaz a légkörbe való belépés körülbelül május 10-én, 09:16 BST környékén történik, azonban ez az időpont több órát is eltérhet. Jelenleg sok a kérdés a visszatérés menetéről, beleértve azt is, hogy pontosan hol landolhat a törmelék. Az ESA szakértője, Stijn Lemmens megjegyezte, hogy ha a törmelék meg is marad, a Föld 70%-át borító óceánok miatt valószínűtlen, hogy jelentős kárt okozzon. „Sokkal valószínűbb, hogy lottót nyersz, mint hogy ez a darab űrszemét rádessen” – tette hozzá.
A Kosmos 482 leszállóegysége egy robusztus, gömb alakú objektum, amely körülbelül egy méter átmérőjű és közel fél tonnát nyom. Építésekor figyelembe vették a Vénusz extrém hőmérsékletét és légköri nyomását, így erős hőpajzzsal és tartós szerkezettel rendelkezik. Ez az oka annak, hogy a szakértők úgy vélik, lehet esélye a túlélésre a Föld légkörén való ellenőrizetlen leereszkedés során. Azonban a leszállóegység ejtőernyőrendszere, amelyet eredetileg a Vénuszra való lassú süllyedéshez terveztek, valószínűleg már régóta elhasználódott, figyelembe véve, hogy több mint ötven éve kering az űrben.
A földi emberek biztonsága szempontjából a kockázat alacsonynak számít, de a kapszula várható repülési pályája alapján a világ legnagyobb részén landolhat, a 51,7° északi és déli szélesség között. Ez azt jelenti, hogy a leszállási hely lehet akár London, akár Dél-Amerika déli csücske is. Az űrszemét ellenőrizetlen esetei már korábban is előfordultak. Lemmens elmondta, hogy „az ember által készített tárgyak légkörbe való visszatérése meglehetősen gyakori”, heti rendszerességgel történik nagyobb űrhajók esetében, és napi szinten a kisebbeknél. Az objektumok általában elégnek a légkörben, mielőtt elérnék a földet.
A Kosmos 482-t jelenleg szoros figyelemmel kísérik a nemzetközi űrügynökségek. Lemmens hangsúlyozta, hogy a jövőbeli űrhajókat úgy kell megtervezni, hogy biztonságosan távolítsák el magukat a pályáról, lehetőleg kontrollált visszatérésekkel. Ez lehetővé teszi a leszállási helyek pontos előrejelzését, csökkentve a kockázatot, hogy a törmelék lakott területeket találjon el, védve ezzel az embereket és a vagyont, miközben „kezeljük az űrszemét környezeti hatásait.” Az esemény tehát nemcsak a Kosmos 482 sorsáról szól, hanem fontos üzenetet is hordoz arról, hogy a jövőben hogyan kellene kezelni az űrben keletkező hulladék problémáját, hogy a technológiai fejlődés ne járjon együtt környezeti kockázatokkal.
Ezeket is érdemes megnézni
Starmer kettős stratégiával válaszol Trump vámintézkedéseire
Steve Rosenberg tudósítása Oroszország Vörös teréről a Győzelem Napján
