Az AI-t elutasítók: emberek, akik nem bíznak a technológiában

Sabine Zetteler, a Londonban működő kommunikációs ügynökség vezetője, határozottan elutasítja a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazását. „Nem tudom megérteni, miért olvasnánk olyan dolgokat, amelyeket valaki nem volt hajlandó megírni” – mondja, utalva egy figyelemfelkeltő megjegyzésre, amelyet nemrég olvasott. Zetteler ügynöksége körülbelül tíz főt foglalkoztat, részmunkaidős és teljes munkaidős alkalmazottakkal. Számára az AI használata nem csupán a munka hatékonyságának növelését jelenti, hanem a kreativitás és az emberi értékek elvesztését is. „Mi értelme van olyan dolgokat küldeni, amelyeket nem mi írtunk? Olvasni egy újságot, amit robotok írtak, hallgatni egy AI által létrehozott dalt, vagy az, hogy a pénzért kirúgjam az adminisztrátoromat, aki négy gyermeket nevel? Hol van ebben az öröm, a szeretet vagy a fejlődés lehetősége?” – teszi fel a kérdést.

Zetteler nem egyedül van a véleményével. Az AI térnyerése, amely a ChatGPT 2022 végén történt megjelenésével kezdődött, sokakat aggaszt. A ChatGPT és annak versenytársai azóta hihetetlen népszerűségnek örvendenek, a Semrush szoftvercég adatai szerint a ChatGPT havonta több mint öt milliárd látogatást generál. Azonban az AI rendszerek, például a ChatGPT képzése hatalmas energiát igényel, és a működtetésük is rendkívül energiaigényes. A Goldman Sachs jelentése szerint egy ChatGPT lekérdezés körülbelül tízszer annyi áramot használ, mint egy Google keresés. Ez sokakat kényelmetlenül érint, és felveti a kérdést, hogy milyen árat fizetünk az AI-ért.

Florence Achery, a Yoga Retreats & More tulajdonosa, szintén kiáll az AI elutasítása mellett, főként környezeti okok miatt. „Számomra az AI lelkietlen, és teljesen ellentmond a vállalkozásom lényegének, ami a humán kapcsolatokról szól” – mondja Londonban. Achery hangsúlyozza, hogy az AI működtetésével járó energiafogyasztás borzasztó, és sokan nincsenek tisztában ezzel a hatással. Zetteler is elismeri, hogy az AI sok jót tehet a társadalom számára, de aggódik a hosszú távú következményei miatt. „Örülök, hogy az AI létezik, ha az segít a vak embereknek, de általánosságban nem hiszem, hogy hosszú távon jót tenne nekünk” – mondja.

A mesterséges intelligencia elutasítása nem mindig könnyű, és nem mindenki engedheti meg magának az AI-mentes életet. Jackie Adams, aki digitális marketing területen dolgozik, kezdetben szintén ellenállt az AI használatának, mivel környezeti szempontok miatt úgy érezte, hogy az használata lustaság. „Hallottam az adatközpontok energiaigényéről, és arról, hogy mennyi területet foglalnak el, és ez nem tetszett” – meséli. Azonban egy évvel ezelőtt, amikor a munkatársai elkezdtek AI-t használni szövegírásra és ötletgenerálásra, Adams kénytelen volt követni őket, miután megmondták neki, hogy csökkentenie kell a költségvetését. „Azóta már nem látom lustaságnak az AI használatát. Segíthet a munkám javításában” – teszi hozzá, hangsúlyozva, hogy az AI-t szövegírás finomítására és fényképek szerkesztésére használja.

James Brusseau, a Pace University filozófia professzora, aki az AI etikájára specializálódott, úgy véli, hogy az AI használatának elkerülése már nem reális lehetőség. „Ha tudni akarjuk, miért hoztunk egy döntést, szükségünk lesz emberekre. De ha nem érdekel minket ez, akkor valószínűleg AI-t fogunk használni” – mondja. A mesterséges intelligencia elterjedése már most is érezhető, és a jövőben valószínűleg egyre inkább meghatározza mindennapjainkat. Adams is elfogadta az AI használatát a munkájában, de továbbra is szomorúan tapasztalja, hogy az AI hatása egyre nő. „Még egy Google keresés is AI-áttekintést tartalmaz, és sok e-mailben topline összefoglaló van. Úgy érzem, hogy egyre kevésbé van kontrollunk” – mondja. Az AI jövője tehát nem csupán technológiai, hanem etikai és társadalmi kérdéseket is felvet, amelyekkel mindannyiunknak foglalkoznia kell a következő években.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c15q5qzdjqxo