Hónapportyánk érkezett Kínából, értékesebb, mint az arany

Az első, a Holdról hozott kőzetminták, amelyek majdnem 50 év után érkeztek el az Egyesült Királyságba, megérkeztek, ráadásul Kínától kölcsönbe. Ezek a parányi porszemcsék most egy biztonságos helyen, egy magas biztonsági szintű létesítményben, Milton Keynesben találhatóak, ahol első alkalommal tekinthettek bele a tudósok. Professor Mahesh Anand az Egyesült Királyság egyetlen tudósa, aki hozzáférést kapott ehhez a rendkívül ritka anyaghoz, amelyet „értékesebbnek” tart, mint az aranyport. A professzor hangsúlyozta, hogy a világon senki más nem férhetett hozzá Kína mintáihoz, ezért ez a lehetőség óriási megtiszteltetés és kiváltság számára.

Professzor Anand és csapata a minták tanulmányozása során remélik, hogy választ adhatnak a Hold keletkezésével, valamint a Föld korai éveivel kapcsolatos alapvető kérdésekre. A porszemcsékben található nyomok esetleg alátámaszthatják a tudósok elméletét, miszerint a Hold a Földdel egy Mars méretű bolygó ütközésekor keletkezett, mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Kína a Chang’e 5 űrmisszió keretében gyűjtötte be ezeket a kőzetmintákat 2020-ban, amikor egy vulkáni területre, a Mons Rümkerre landolt. A küldetés során egy robotkar fúrt a talajba, és 2 kg anyagot gyűjtött össze, amelyet egy kapszulában hoztak vissza a Földre, és amely a belső Mongóliában landolt. Ez volt az első sikeres holdmintavétel a Szovjetunió 1976-os küldetése óta, és Kínát a új űrverseny vezető szerepébe emelte.

Most, a világűr tudósai közötti hosszú hagyományos együttműködés jegyében, Kína először adott lehetőséget hét nemzetközi kutatónak, hogy hozzáférjenek a mintákhoz, lehetővé téve ezzel új felfedezések megtételét. A professzor a múlt héten egy ünnepélyes ceremónián vette át a parányi vialákat Pekingben, ahol találkozott orosz, japán, pakisztáni és európai kollégáival. „Majdnem olyan volt, mint egy párhuzamos univerzumban lenni – Kína nagyon előrébb jár az űrprogramokba történő befektetésekkel” – mondta a professzor. A legértékesebb terhet a legbiztonságosabb helyen, a kézipoggyászában hozta vissza az Egyesült Királyságba.

Milton Keynes-i laboratóriumában, az Open University-n, a látogatók taposószőnyegre lépnek, hogy megtisztítsák cipőiket, majd műanyag kesztyűt, köpenyt, hajhálót és kapucnit húznak. A magas biztonsági szintű szobában a környezetnek makulátlannak kell lennie, hogy megakadályozzák a szennyeződést. Ha a Földről származó anyag keveredik ezekkel a földön kívüli porszemcsékkel, az véglegesen tönkreteheti a Professzor Anand csapata által végzett elemzéseket. A professzor egy széf előtt guggol, majd kinyitja és óvatosan kiveszi a ziplock tasakot, amely három, nyakláncot tartalmazó doboz méretű tartályt rejteget. Mindegyikben egy átlátszó vial található, a fenekén sötétszürke porral. Bár a Hold por megjelenése nem túlságosan lenyűgöző, mégis megható belegondolni abba a kozmikus utazásba, amelyen keresztül a Földre került.

Professzor Anand hangsúlyozta, hogy a 60 mg mintájuk bőven elegendő lesz ahhoz, hogy évekig foglalkozhassanak a kutatásokkal, hiszen munkájuk a mikroszkóp alatt történik. A laboratóriumban Kay Knight technikus lesz az első, aki ténylegesen dolgozik a mintákon, amikor a vialokat megnyitják. 36 éve vág és őröl kőzetdarabokat, de ez lesz az első alkalom, hogy valami a holdi felszínről származót használhat fel. „Nagyon izgatott vagyok” – mondta, miután bemutatta, hogyan vág meteorokat gyémántlapkával. „De ideges is vagyok – nem sok minta van, és nem lehet őket könnyen pótolni. Magas tétekről van szó.” Miután elkészíti a mintákat, azok két további laboratóriumba kerülnek. Az egyikben egy gép látható, amely telis-tele van csövekkel, szelepekkel és vezetékekkel. Sasha Verchovsky technikus már az 1990-es évek eleje óta építi ezt a berendezést, amely képes a porszemcsék 1400 Celsius-fokra történő felmelegítésére, ezzel segítve szén, nitrogén és ritkás gázok kinyerését.

A csapatnak egy éve van arra, hogy befejezze a kutatását, s a végén a válaszkeresés valószínűleg a minták megsemmisítésével jár. Kína azonban a Chang’e 5 küldetés óta tovább lépett. 2024-ben a Chang’e 6 indítása hozta vissza az első mintákat a Hold túlsó oldaláról, amely egy mélyen titokzatos terület, ahol csendes vulkáni lávafolyások nyomai találhatóak. „Nagyon remélem, hogy ez a kezdet egy hosszú távú együttműködésnek Kína és a nemzetközi tudósok között” – mondta professzor Anand. „Sokunk karrierjét az Apollo-missziók által visszahozott minták tanulmányozásával építettük, és úgy vélem, ez egy fantasztikus hagyomány, amelyet követni kellene. Remélem, más országok is követik ezt a példát.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c4g3krykxypo