A Just Stop Oil mozgalom eltűnt, de most mélyebbre süllyedt a föld alá

A Just Stop Oil (JSO) aktivistái ismét előkészítik a táblaikat, előkeresik a híres fluoreszkáló narancssárga mellényeiket és feltöltik hangosbemondóikat – ez az a rutin, amit már sokszor végigcsináltak. Három év alatt, amely alatt leveseket öntöttek, kukoricakeményítő festéket fröcsköltek és több utat is lezártak, a klímaaktivisták csoportja az Egyesült Királyság egyik legrosszabbul megítélt kampánycsoportjává vált. A szombati központi londoni megmozdulásukra több száz aktivista érkezésére számítanak. Ám a mostani JSO gyűlés teljesen más lesz, mint az eddigiek. Egyrészt nem titok a létezése, másrészt valószínűleg nem fognak tömeges fennakadást okozni, mint korábban. Valójában ez lesz az utolsó protestálásuk. A JSO hivatalos álláspontja szerint megnyerték a harcukat, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, most már kormányzati politika. A csoport tagjai azonban titokban elismerik, hogy a zavaró protesták ellen bevezetett szigorú új hatáskörök szinte lehetetlenné tették számukra a működést.

Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója elmondta, hogy a szombati összejövetel „örömteli ünneplés” lesz. A csoport nem az egyetlen, aki ünnepel. Számos olyan autós, akiket feltartottak, vagy művészetkedvelő, aki felháborodott a nagy festmények elleni támadások miatt, örömmel fogja látni a JSO távozását. A rendőrség is így gondolja: a JSO demonstrációk rendőri felügyelete több ezer óra rendőri időt emésztett fel és milliókat emésztett fel. 2023-ban a Met Police azt nyilatkozta, hogy a csoport protestái közel 20 millió fontba kerültek. Az JSO vége azonban nagy kérdéseket is felvet, például hogy ez valóban a zavaró klímaellenes protesták végének a jele-e az Egyesült Királyságban, vagy hogy a föld alá kényszerített csoportok új, még zavaróbb vagy kaotikusabb klímaakciókat hozhatnak létre.

A JSO modellje kis csoportok elkötelezett aktivistáiból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre, hogy maximális zűrzavart vagy közfelháborodást keltsenek. A csoport szigorú belső szabályokkal dolgozott; az akcióknak erőszakmenteseknek kellett lenniük, és az aktivistáknak felelősséget kellett vállalniuk tetteikért – várakozniuk kellett, hogy letartóztassák őket. Az olyan vezetők, mint Roger Hallam, aki eredetileg öt év börtönbüntetést kapott a M25-ös forgalom zavarására irányuló összeesküvés miatt, számára a büntetés láthatósága kulcsfontosságú volt a nyilvánosság számára. A rendőrség, amelyet a közfelháborodás és a ellenséges médiakép felkeltett, több hatalmat követelt a „ökológiás bolondok” – ahogy a Sun című újság nevezte őket – és más demonstrálók ellen. A politikusok is figyelembe vették ezt a kérést.

A legnagyobb változás a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Büntetőjogi és Bírósági Törvény volt, amely a „szándékos vagy gondatlan közszolgáltatás zavarását” törvényes bűncselekménnyé nyilvánította. Egy laza definícióval ellátott cselekvéslistát – amely magában foglalja a „komoly szenvedést, komoly bosszúságot, komoly kényelmetlenséget vagy komoly közszolgáltatás-károsodást” – most komoly bűncselekményként kezeltek. Ez új jogi utat nyitott meg a hatóságok számára: a szándékos közszolgáltatás zavarására irányuló összeesküvés vádját. Így most már akár a potenciálisan zavaró akció tervezése is jelentős börtönbüntetést vonhat maga után. A következő évben a Közrendvédelmi Törvény kiterjesztette a rendőrség jogait a tüntetések kezelésére, új bűncselekményeket vezetett be, beleértve az „objektumokhoz való rögzítést”, a komoly zűrzavart okozó alagútásást és a fő infrastruktúrákba való beavatkozást.

Ezekkel a változásokkal párhuzamosan a bírók, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a tüntetők jogát, hogy „jogos indoklást” kérjenek az akcióikra a többségi tüntetési ügyekben. A Fellebbviteli Bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott hite és motivációja túl távoli ahhoz, hogy jogos indoklásnak számítson a tulajdon károsítására. Ez azt jelenti, hogy már nem érvelhetnek a jurik előtt azzal, hogy a klímaváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés igazolja az épületekre festett festékek, az utakra való leülés vagy más zavaró tevékenységek végrehajtását. A bíróságok számára most az egyetlen kérdés az, hogy a vádlottak megvalósították-e azokat a cselekményeket, amelyekkel vádolják őket, nem pedig az, hogy miért tették azt.

„Láttunk embereket, akiket bűnösnek találtak és évekre börtönbe zártak” – mondta Lunnon. David Spencer, egy volt rendőr, aki ma a Policy Exchange bűnügyi és igazságügyi igazgatója, kifejtette, hogy a törvény túl gyakran kedvezett a zavaró tüntetéseken részt vevő személyeknek a más emberek jogos érdekeinek kárára. A Liberty emberi jogi szervezet azonban nagyon másként látja a dolgokat, úgy vélik, hogy ez a változás a demokrácia elleni támadás. Ruth Ehrlich, a szervezet politikai és kampányfejlesztési vezetője érvelése szerint a jogi változások „hűvös hatást gyakoroltak arra, ahogy mindannyian kifejezhetjük a véleményünket”.

Ebben a kontextusban néhány klímaaktivista úgy döntött, hogy ideje elengedni a mozgalom régi elkötelezettségét a felelősségvállalás iránt – zavaró akciókat hajtanak végre, de nem maradnak ott, hogy letartóztassák őket. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport sorozatos bűncselekményeket követett el pénzügyi és biztosító cégek irodái ellen: ablakokat törtek be, festéket locsoltak, zárakat ragasztottak le, idén januárban pedig optikai kábeleket támadtak meg. Az egyik szervezővel beszélgettem egy üzenetküldő alkalmazásban. Azt állítják, hogy a jogi változások miatt a hagyományos felelősségteljes tüntetési formák már nem életképesek.

„Lehetetlen lenne fenntartani egy hatékony kampányt, ha az emberek évekig börtönbe kerülnek egyetlen akció után” – mondta a szóvivő. „Az aktivisták kénytelenek olyan helyzetbe kerülni, ahol a föld alá kell bújniuk.” Kérdeztem a csoportot, mit mondanának azoknak, akik bírálják ő

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cz6denxzweeo