Hongkongi informátor vallomása: miért jelentettem fel több tucat embert

Hongkongban a közelmúltban egyre inkább megfigyelhető a társadalom belső feszültsége és a politikai elnyomás, amely a nemzeti biztonsági törvény (NSL) bevezetésével vált különösen élesé. Az új törvény célja, hogy kriminalizálja a Kínától való elszakadást, a kormány hatalmának aláásását és a külföldi erőkkel való együttműködést. Az NSL bevezetése után a közvélemény jelentős része aggodalmát fejezte ki a szólásszabadság és a sajtószabadság csorbulása miatt. Az új szabályozás következtében sokan úgy érzik, hogy a társadalom egyre inkább megfigyelté válik, és a szólásuk kockázatos lehet.

Egy különös eset, amely jól illusztrálja ezt a helyzetet, Innes Tang, egy 60 éves volt bankár, aki elmondása szerint azzal a céllal figyeli a köztereket, hogy jelentse azokat, akiket a nemzeti biztonsági törvény megsértésével vádol. Tang és önkéntesei aktívan gyűjtik a közösségi médiában megjelenő információkat, amelyek potenciálisan sérthetik a törvényt. Ők már közel 100 embert és szervezetet jelentettek a hatóságoknak, és Tang biztos abban, hogy a jelentéseknek van hatása, hiszen több esetben is letartóztatásokhoz vezettek.

A hongkongi hatóságok saját nemzeti biztonsági forródrótot működtetnek, amely az elmúlt években több mint 890 ezer bejelentést kapott. A jelentettek számára a nyomás szinte folyamatos, hiszen az NSL bevezetése óta több mint 300 embert tartóztattak le nemzeti biztonsági bűncselekmények miatt. Az emberek tömeges elvándorlása is megfigyelhető, hiszen becslések szerint az utóbbi években legalább 300 ezer hongkongi hagyta el végleg a várost.

A kulturális és politikai ellenállás hagyományosan része Hongkong történetének. Az olyan események, mint a tömeges tüntetések, a közvélemény kifejezésének egyik formái voltak, ám Kenneth Chan, egy politikai tudós, úgy véli, hogy Hongkong ma már nem a tüntetések városa. Chan szerint a patriotizmus nem feltétlenül negatív jelenség, de megjegyzi, hogy a kritikus távolság fenntartása elengedhetetlen. Az 2021-es választási reformok következtében csak az „apatrióták”, akik hűséget esküdtek a Kínai Kommunista Pártra, tölthetnek be fontos pozíciókat a kormányban.

A hongkongi kormány reagálása a kritikákra az, hogy hangsúlyozza az akadémiai szabadság és az intézményi autonómia fontosságát, ugyanakkor megjegyzi, hogy az intézményeknek biztosítaniuk kell a törvények betartását. Innes Tang, aki a hongkongi közösségért érzett szeretete miatt vállalta a jelentéseket, úgy véli, hogy a korábbi brit gyarmati időszak nem biztosította a helyiek számára a legjobb lehetőségeket, és sokan inkább a megélhetésükért aggódtak, mint a jogaikért.

A politikai légkör Hongkongban folyamatosan változik, és a közvélemény megosztott a jövőt illetően. Míg egyesek a nemzeti biztonsági törvény aláírását szükséges lépésnek tartják a stabilitás érdekében, mások számára ez egy újabb bizonyíték a szólásszabadság csorbítására. Chan barátai, diákjai közül sokan elhagyták az országot vagy börtönbe kerültek, és ő maga is bizonytalan jövő előtt áll.

A nemzeti biztonsági törvény bevezetése óta a hongkongi demokráciapárti pártok gyengültek, számos vezetőjük és aktivistájuk pedig börtönben van vagy száműzetésben él. A helyzet tovább bonyolítja, hogy a hongkongi kormány szerint a nemzeti biztonság alapvető jog, amely csupán egy nagyon kis kisebbséget céloz meg, miközben védi a közönség életét és tulajdonát. Az ilyen megnyilvánulások mellett azonban a társadalom egyre inkább polarizálódik, és a jövő kérdései egyre inkább aggasztják a hongkongiakat.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c87p97w72exo