Mennyire előnyös az Egyesült Királyság kereskedelmi megállapodása az Egyesült Államoknak?

Donald Trump elnök a múlt hónapban bejelentette, hogy széleskörű importadókat vezet be világszerte, amelyek célja az amerikai kereskedelmi kapcsolatok helyreállítása volt. A legújabb megállapodásával az Egyesült Királysággal betekintést nyerhettünk abba, milyen típusú egyezményeket szeretne Trump globálisan tárgyalni. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság eddig csak korlátozott részleteket tettek közzé az új kereskedelmi megállapodásról, amely még kidolgozás alatt áll. Azok, akik abban reménykedtek, hogy a Fehér Ház jelentősen csökkenti az importadókat, vagy komoly engedményeket nyer külföldön, csalódni fognak. A csütörtökön bemutatott vázlat alapján a Trump által bejelentett 10%-os importadó a legtöbb brit termékre változatlan marad. A tervek többsége lényegében azt jelenti, hogy a Fehér Ház hajlandó visszavonni néhány importadót a stratégiai szektorokban, mint például az autók és az acél esetében. Cserébe a Fehér Ház azt állította, hogy olyan változásokat nyert, amelyek lehetővé teszik az amerikai marha, etanol és más mezőgazdasági termékek értékesítésének bővítését az Egyesült Királyságban.

Stan Veuger, az American Enterprise Institute szakértője megjegyezte, hogy a tárgyalások valóban szűk keretek között mozogtak. Szerinte a megállapodás inkább a status quo fenntartására és marginális változtatások végrehajtására irányult, mintsem hogy valódi áttörést jelentsen. Az amerikai piacok, amelyek pánikba estek a Trump adminisztráció adóbejelentései miatt, igyekeztek jelentős eseményként beállítani a bejelentést, amelyet „történelmi áttörésnek” neveztek. Az Egyesült Királyságban Sir Keir Starmer, aki szintén szeretné, ha jó tárgyalónak látnák, „történelmi” megállapodásnak nevezte a dolgot, bár hangsúlyozta, hogy még sok a teendő. Az Egyesült Királyság acélgyártói és autóipari cégei ugyanakkor megkönnyebbülten reagáltak, mondván, hogy az importadók csökkentése segíthet a munkahelyek megőrzésében. Azonban senki sem feledkezett meg arról, hogy a brit termékek még mindig magasabb importadóknak vannak kitéve, mint néhány héttel ezelőtt.

Az Egyesült Államokban a legtöbb elemző egyetértett abban, hogy a megállapodás valódi előnyei korlátozottak lesznek, annak ellenére, hogy a két fél közel egy évtizede folytat tárgyalásokat. Veuger rámutatott, hogy Trump első elnöki ciklusában hasonlóan hajlamos volt arra, hogy győzelmet hirdessen a Kínával, Mexikóval és Kanadával kötött megállapodásokkal, amelyekről szakértők szintén azt mondták, hogy korlátozott hatásúak. „Trump számára a cél igazából az, hogy legyen egy megállapodás, és nem igazán számít, hogy az milyen tartalmú” – tette hozzá. „Ez azt jelzi, hogy nem olyan nehéz egy megállapodásra jutni, de azt is, hogy nincs túl sok mozgástér a változtatásokra.”

A csütörtöki bejelentések különösen éles kritikát váltottak ki az amerikai autógyártóktól, akik felhívták a figyelmet arra, hogy a tervek következtében a brit autók importja olcsóbbá vált, mint sok olyan modellé, amelyeket a Mexikóban és Kanadában működő cégeik gyártanak. Más elemzők arra is rámutattak, hogy ironikus, hogy Trump figyelmen kívül hagyja a babák árának emelkedésével kapcsolatos aggodalmakat, miközben engedményeket tesz az ultra-gazdagok, például a Rolls-Royce és Bentley brit autók importadóinak csökkentésében. A National Cattlemen’s Beef Association üdvözölte a megállapodást, de más mezőgazdasági érdekképviseletek, amelyek Trump politikai bázisának kulcsszereplői, visszafogottabban reagáltak. Az American Farm Bureau Federation fontos első lépésnek nevezte a megállapodást, de hangsúlyozta, hogy „további munkára van szükség”.

A republikánusok, akik hagyományosan a szabadkereskedelem pártján állnak, gyorsan ünnepelni kezdték ezt az eredményt. Adrian Smith, Nebraska republikánus képviselője, aki a kereskedelemért felelős albizottságot vezeti, a BBC-nek elmondta, hogy örömmel fogadja az első kereskedelmi megállapodást. „Ez jelentős lépés az amerikai termékek külföldi piacokra jutásának akadályainak eltávolításához” – mondta. Paul Ashworth, a Capital Economics észak-amerikai fő közgazdásza a sajtótájékoztatót követően arra figyelmeztetett, hogy a bejelentés az amerikai Fehér Ház növekvő kétségbeesését jelzi az importadók csökkentése érdekében, mielőtt azok jelentős gazdasági károkat okoznának. Azonban ezek a gazdasági kockázatok nem az Egyesült Királyságból, hanem az Egyesült Államok Kínával fennálló kapcsolatából származnak, amely tavaly több mint 400 milliárd dollár értékben szállított árukat az Egyesült Államokba. Trump 145%-ra emelte a kínai termékek importadóit, amire Peking saját vámokat vezetett be az amerikai árukra. A kereskedelem forgalma a két ország között drámaian csökkent az elmúlt hónapban, ami aggodalmakat keltett, hogy a tarifák nemcsak áremelkedéshez vezetnek, hanem hiányokhoz is. A két fél várhatóan ezen a hétvégén tartja meg első tárgyalásait, de hogy mi fog kisülni belőlük, az még homályos. Eközben Trump által bevezetett 90 napos szünet is közeleg, amelyet a legmagasabb tarifákra vonatkozóan hirdetett meg, és amelyet olyan partnerekkel állapított meg, mint az Európai Unió, Vietnam és Kambodzsa. Az elnök a napokban láthatóan türelmetlen volt, amikor újságírók kérdezték kereskedelmi tárgyalásairól. „Mindenki azt mondja, hogy mikor, mikor, mikor írsz alá megállapodásokat?” – mondta. „Bárcsak abbahagynák a kérdezést.” De valószínűtlen, hogy ez a brit megállapodás lenne az, amely végre megnyugtatja a kritikusokat.

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cp8dnm4dv2zo