
Tropicalis erdők megsemmisítése rekordsebességgel tavaly
A világ trópusi erdei, amelyek kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás elleni védekezésben, a valaha mért leggyorsabb ütemben tűntek el az elmúlt évben – derült ki egy új műholdas elemzésből. A kutatók becslése szerint 2024-ben 67 000 négyzetkilométernyi, érintetlen, öreg erdő veszett el, ami körülbelül akkora terület, mint Írország, vagyis percenként 18 focipályányi erdő eltűnését jelenti. A legfőbb ok a tűz volt, amely először felülmúlta a mezőgazdasági területek tisztítását, és különösen az Amazonas térségét sújtotta, ahol rekord szárazság uralkodott.
Egyes délkelet-ázsiai országokban azonban pozitívabb hírek érkeztek, mivel a kormányzati intézkedések hozzájárultak az erdővesztés csökkentéséhez. A trópusi esőerdők hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak a talajban és a fák törzsében, így a globális felmelegedés ellen nyújtanak védelmet. Az új világrekord azonban további kérdéseket vet fel az erdők ellenálló képességéről a felmelegedő bolygón. Sok kutató aggódik amiatt, hogy egyes erdők, például az Amazonas egyes részei már közelítenek egy „küszöbponthoz”, amelyet átlépve visszafordíthatatlan hanyatlás következhet be. Prof. Matthew Hansen, a Marylandi Egyetem GLAD laboratóriumának társigazgatója, amely az adatokat készíti, a legújabb eredményeket „ijesztőnek” nevezte, és figyelmeztetett a trópusi erdők „szavannásodására”, ahol az öreg trópusi erdők eltűnnek, és végleg szavannákká alakulnak. „Ez még mindig elmélet, de ahogy a datákat nézem, egyre valószínűbbnek tűnik” – tette hozzá.
Egy másik, nemrégiben publikált tanulmány szintén hasonló figyelmeztetést fogalmazott meg, miszerint jelentős erdővesztés várható az Amazonasban, ha a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 °C-os nemzetközi célt. Ez nemcsak a rendkívül gazdag élővilágot fenyegeti, amely ezekben a biodiverzitásban leggazdagabb élőhelyekben él, hanem komoly következményekkel járhat a globális klímára is. A közelmúltig az Amazonas a humánitás érdekében működött, több szén-dioxidot nyelt el, mint amennyit kibocsátott. Azonban az erdők égetése hatalmas mennyiségű CO2-t bocsát ki, így a globális felmelegedést fokozza, nem pedig mérsékli.
A 2023-24-es időszakban az Amazonas a valaha mért legrosszabb szárazságát élte át, amelyet a klímaváltozás és a természetes El Niño időjárási jelenség fokozott. Sok tüzet szándékosan gyújtanak, hogy mezőgazdasági területeket tisztítsanak meg, ami nehézzé teszi a két jelenség elkülönítését. A szárazság azonban kedvező körülményeket teremtett a tüzek elterjedéséhez, különösen Brazíliában és Bolíviában. Bár csak egyetlen évről van szó, a felmérés illeszkedik abba a várható mintázatba, amely a trópusi tüzek fokozódó intenzitásáról szól a felmelegedő világban. Rod Taylor, a Világgazdasági Intézet (WRI) szakértője elmondta: „Úgy érzem, új fázisba léptünk, ahol nemcsak a mezőgazdaság miatt történik a területkisöprés.”
A világ öreg trópusi erdeinek rekordvesztesége 3,1 milliárd tonna üvegházhatású gázt bocsátott ki, ami körülbelül megegyezik az Európai Unió kibocsátásával. Délkelet-Ázsia országaiban azonban ellentmondásos a globális trend. Például Indonéziában a primer erdők vesztesége 11%-kal csökkent 2023-hoz képest, annak ellenére, hogy szárazsági viszonyok uralkodtak. Ez a kormányok és közösségek együttműködésének eredménye, amelyek közösen igyekeztek érvényesíteni a „tűzmentes” törvényeket. Elizabeth Goldman, a WRI Globális Erdőfigyelő projektének társigazgatója elmondta: „Indonézia fényes példája a 2024-es adatoknak.”
A kutatók egyetértenek abban, hogy a következő ENSZ klímacsúcs, a COP30, amelyet az Amazonasban tartanak, kulcsszerepet játszik az erdővédelem előmozdításában. Egy javaslat szerint a trópusi erdőket megőrző országokat anyagi támogatásban részesíthetik. A részletek még kidolgozás alatt állnak, de ígéretesnek tűnik – véli Rod Taylor. „Ez egy olyan innováció példája, amely foglalkozik azzal a fundamental kérdéssel, hogy jelenleg több pénzt lehet keresni az erdők kiirtásával, mint azok megőrzésével.”

