Trump harca a Harvard ellen hosszú távú következményekkel jár

Donald Trump az utolsó hét napját sűrű programmal töltötte, amely során több lépést is tett, hogy nyomást gyakoroljon a Harvard Egyetemre. Hétfőn bejelentette, hogy 3 milliárd dollárnyi kutatási támogatást tervez áthelyezni a szakmai iskolákhoz, ha Harvard nem megfelelően viselkedik. Keddre a Fehér Ház levelet küldött a szövetségi ügynökségeknek, amelyben arra utasította őket, hogy vizsgálják felül a Harvardnak juttatott körülbelül 100 millió dolláros szerződéseket, és ahol lehetséges, keressenek alternatív szolgáltatókat. Szerdán Trump még többet mondott az ügyről, kijelentve, hogy „Harvardnak magát jól kellene viselnie”, hozzátéve, hogy az egyetem „nagy tiszteletlenséggel” bánik az Egyesült Államokkal, és „egyre mélyebbre süllyed”.

Ez a lépés, kombinálva a Trump-adminisztráció más intézkedéseivel, mint például több mint 3 milliárd dollárnyi kutatási támogatás befagyasztása és a külföldi diákok Harvardra való beiratkozásának felfüggesztése, azt jelzi, hogy az elnök nyíltan támadja az Egyesült Államok egyik legtekintélyesebb és leggazdagabb felsőoktatási intézményét. Még ha a bírósági kihívások egyes akciókat semmissé is tesznek – néhányat már felfüggesztettek – a hatás már most is érezhető az amerikai felsőoktatás színterén. Greg Wolfson, az Amerikai Egyetemi Tanárok Szövetségének elnöke úgy nyilatkozott, hogy „minden egyes nap több dolgot is tesznek, és ezek közül sok észrevétlenül átcsúszik”. A Harvard diplomaosztó ünnepségén a diákok arról számoltak be, hogy „kézzelfogható aggodalom” uralkodik az egyetemen. Egy brit állampolgár, aki névtelenséget kért, így fogalmazott: „Az emberek tudták, hogy Trump próbálkozik, de sokkolta őket, amikor ez megtörtént. Olyan érzés, mintha a legrosszabb forgatókönyv valósulna meg.”

Az egyetem és Trump közötti konfliktus következményei messzebb mutatnak, mint egyetlen Ivy League egyetem irányítása. Az elemzők szerint Trump intézkedései a konzervatívok legújabb lépéseit jelzik a demokraták hagyományos támogatási pilléreinek aláásására. A kampány során Trump azt ígérte, hogy megvonja a szövetségi támogatásokat és az akkreditációt azoktól a főiskoláktól, amelyek „antiszemita propagandát” folytatnak. Amint Trump januárban visszatért a Fehér Házba, elkezdte megvalósítani ígéreteit. Számos egyetem, köztük a Columbia, amely a leglátványosabb tüntetéseket tapasztalta, beleegyezett abba, hogy jelentős változtatásokat hajt végre a campus biztonsági szabályaiban és közelebbi felügyeletet gyakorol a Közel-Keleti, Dél-Ázsiai és Afrikai Tanulmányok tanszékein.

Áprilisban Harvard közzétette a saját kampuszán végzett antiszemitizmus- és iszlamofóbia-vizsgálatának eredményeit, amelyet Trump választása előtt rendeltek el. A vizsgálat kiderítette, hogy sok zsidó és muszlim diák diszkriminációval, kirekesztéssel és elidegenedéssel szembesült az egyetem közösségében. Azonban az adminisztráció követelményei messze túlmutatnak az antiszemitizmus kezelésén. A Harvardnak címzett levélben a „Közös Munkacsoport az Antiszemitizmus Ellen” egy hosszú listát terjesztett elő a szükséges változtatásokról, többek között a sokszínűségi programok megszüntetéséről, a felvételi és a munkaerő-felvételi reformjáról, a külföldi diákok „amerikai értékekkel ellentétes nézeteinek” kiszűréséről és a diákok és a tanárok között a „nézőpont sokszínűségének” bővítéséről.

Trump gyors és agresszív nyomásgyakorlási stratégiája sokakat meglepett a felsőoktatás területén, akik soha nem gondolták volna, hogy ilyen széleskörű követeléseket támasztanak a kormány részéről. Wolfson véleménye szerint „ez nem a felsőoktatásról szól”, hanem arról, hogy a kormányzat átalakítsa a társadalmat. Az, hogy az amerikai egyetemek többsége hajlandó-e alkalmazkodni az adminisztráció követelményeihez, vagy megáll és harcol, mint ahogy Harvard próbálkozik, nagymértékben befolyásolhatja a jövőbeni átalakulást.

Harvard, míg a legtöbb figyelem középpontjába került, nem az egyetlen olyan amerikai egyetem, amely támogatáscsökkentéssel néz szembe vagy nyomozás alá esik. A Princeton és a Pennsylvaniai Egyetem is jelentette, hogy több százmillió dolláros kutatási támogatásokat függesztettek fel. Az Oktatási Minisztérium tíz egyetem antiszemitizmus miatt indított vizsgálatot, és figyelmeztetett másokat, hogy hasonló vizsgálatokkal nézhetnek szembe. Ezen intézkedések sokak szerint a Trump-adminisztráció elit felsőoktatás elleni háborújának részei, amelynek célja az egyetemek konzervatívabb arculatának kialakítása.

Mások viszont ezt nem tartják rossznak. Charlie Kirk, a Turning Point USA konzervatív csoport alapítója egy Fox News interjúban azt nyilatkozta, hogy „az egyetemek nem a tudás kereséséről szólnak, hanem egy baloldali világnézet erőszakos terjesztéséről”. A közvélemény-kutatások is mutatják, hogy a diplomával rendelkező és a diplomával nem rendelkező emberek között eltérő a vélemény Trump munkájáról. A kérdés az, hogy mennyire sikerül a Trump-adminisztrációnak átalakítani az amerikai felsőoktatás rendszerét, még az összes rendelkezésére álló eszközzel is. Wolfson azonban azt állítja, hogy a Trump-adminisztráció által okozott kár helyrehozása is nehéz feladat lesz. „A felsőoktatás függetlenségének megsértése valóságos,” mondta. „Még ha a bíróságok beavatkoznak is, a Trump által végrehajtott felelőtlen lépések miatt a felsőoktatás projektje jelentős aláásásnak van kitéve.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/c0ln9lexyedo