
Trump hátat fordított az amerikai gazdaság alapjainak – a következmények kaotikusak lesznek
Donald Trump elnök újabb falat emelt, amelynek célja, hogy megakadályozza a munkahelyek és a munkavállalók elvándorlását az Egyesült Államokból. Az elnök döntése, hogy legalább 10%-os vámtarifát vet ki szinte minden Egyesült Államokba belépő termékre, tulajdonképpen egy olyan falat jelent, amely a munkaerő védelmét szolgálja, nem pedig a bevándorlás megakadályozását. Ezt a lépést történelmi kontextusba helyezve látható, hogy az Egyesült Államok a múlt század elejére, a protekcionizmus korába tér vissza. A vámtarifák révén az Egyesült Államok jövedelme a G7 és G20 országok fölé emelkedik, olyan országok szintjére, mint Szenegál, Mongólia vagy Kirgizisztán.
A közelmúlt eseményei nem csupán egy globális kereskedelmi háború kezdetét jelentették, hanem azt is, hogy a világ legnagyobb hatalma határozottan hátat fordít a globalizáció folyamatának, amelyből az utóbbi évtizedekben jelentős hasznot húzott. Ezzel a lépéssel az Egyesült Államok nemcsak a hagyományos gazdasági és diplomáciai alapelveket hagyta figyelmen kívül, hanem a múltban alkalmazott stratégiákat is. Trump bejelentésében többször hivatkozott 1913-ra, amikor az Egyesült Államok bevezette a szövetségi jövedelemadót és jelentősen csökkentette a vámtarifákat. Ezen a ponton az amerikai kormányzat főként a vámtarifákból teremtette meg a finanszírozását, és nyíltan protekcionista politikát folytatott.
A Fehér Ház alapvető tanulsága az, hogy a magas vámtarifák tették „naggyá” Amerikát, és nem volt szükség szövetségi jövedelemadóra. Az Atlanti-óceán túloldalán a globalizációt és a szabadkereskedelmet a 19. századi brit közgazdász, David Ricardo elméletei támasztják alá, különösen az 1817-es összehasonlító előny elmélete. Az alapvető gondolat az, hogy az egyes országok különböző dolgok előállításában erősek, a saját természeti erőforrásaik és népességük találékonysága alapján. Az egész világ, és benne az egyes országok is, jobban járnak, ha mindenki arra specializálódik, amiben a legjobbak, és szabadon kereskednek egymással.
A Fehér Ház által közzétett vámtarifák mögötti logikát érdemes közelebbről megvizsgálni. Az úgynevezett „reciprok” tarifák kiszámításának alapja az volt, hogy a kereskedelmi deficit mértéke az összes „tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat” összege. A Fehér Ház szerint az a tény, hogy egy ország több árut ad el az Egyesült Államoknak, mint amennyit az Egyesült Államok elad neki, alapvetően „csalás”, amelyet ki kell egyenlíteni. Mindez arra utal, hogy az Egyesült Államok célja nem csupán a kereskedelmi egyensúly helyreállítása, hanem a jelentős kereskedelmi hiány csökkentése, amely 1,2 billió dollárra tehető.
A Trump-adminisztráció védővám politikája a gyengébb országokat, feltörekvő gazdaságokat célozta meg, miközben figyelmen kívül hagyta a szolgáltatások kereskedelmét, ahol az Egyesült Államoknak jelentős szuperávizsja van. A globalizációval szembeni ellenérzések nem újkeletűek az Egyesült Államokban, és Trump politikai retorikája is ezen alapul. A célja, hogy a gyártást visszahozza az Egyesült Államokba, és ezzel új munkahelyeket teremtsen, különösen a gyengén teljesítő ipari területeken.
Ezen a héten a Fehér Házban a szakszervezetek tagjai ünnepelték a vámtarifákat, és a Trump-adminisztráció ígérete, hogy ezek a munkahelyek visszatérnek, nemcsak a gyártás területén, hanem az Egyesült Államok egész területén is. Az elnök üzenete egyértelmű: a külföldi cégek kerüljék el a tarifákat azzal, hogy az Egyesült Államokba helyezik át a gyáraikat. Ezen lépések azonban nem mentesek a kockázatoktól. A vámtarifák bevezetése bizonyos iparágakat súlyosan érintheti, és a gazdasági következmények kiszámíthatatlanok lehetnek.
A világ más országai is mérlegelik, hogy hogyan reagáljanak az Egyesült Államok védővám politikájára. A kereskedelmi háborúk során a hitelesség kulcsszerepet játszik; az Egyesült Államok katonai és technológiai ereje segíthet, de a globális kereskedelmi rendszer átalakítása nem egyszerű feladat. Az Egyesült Államok most elhagyja a globalizációt, amelyet maga teremtett, és ez a váltás rendkívül zűrzavaros lehet.

