Éjszakai buszos bulik a ballagókért, Norvégia szerint ez már sok volt

Selma Jenvin-Steinsvag és osztálytársa, Aksel, éppen az oslói metró felé siettek piros overálban, miután 13 év iskolai tanulmány után végre elérkezett a vizsgaidőszak. „Ezután már csak a írásbeli vizsgáink lesznek hátra,” mondta Selma, aki már 18 éves. A norvégiai iskolai ballagók, akiket itt „russ”-nak neveznek, színes overáljaikban sétálva egyfajta felnőtté válási hagyományt képviselnek, amely színt visz a május 17-i nemzeti ünnep előtti hetekbe. Ez a nap az, amikor a „russ” végre megpihenhet a vizsgák után, és egy utolsó bulit rendezhet. Azonban egyre több fiatal norvég számára a bulizás már hetek óta elkezdődött, sokkal korábban, mint ahogy a vizsgák befejeződtek volna.

A bulik egyik legmeghatározóbb eleme a „russebuss”, azaz a bulibusz, amely körül számos aggodalom merült fel a szülők és politikai döntéshozók részéről. „Ez egy bulibusz! Minden este kimegyünk egy hónapig, részegedünk, bulizunk a barátainkkal, és csak szórakozunk!” mondja Edvard Aanestad, egy 19 éves fiatal, aki Oslo nyugati részén fejezi be tanulmányait. Az aggodalom az, hogy a hosszú bulizási hetek és a társadalmi nyomás negatívan befolyásolják a fiatalok általános jólétét és a tanulmányi teljesítményüket. A bulibuszok bérlése és a díszítése gyakran komoly összegekbe kerül, és sok végzős diáknak adósságot kell felhalmoznia, hogy fedezni tudja ezeket a költségeket. „Egy bulibusz éjjelente, éjféltől hajnalig jár, nagyon hangos zenét játszunk és bulizunk egész éjjel,” mondja Edvard barátja, Henrik Wathne, aki szintén 18 éves.

A bulik örömével párhuzamosan egyre több panasz érkezik, amelyek szerint a bulizás súlyos alkoholfogyasztást, kábítószerhasználatot és alváshiányt eredményez. Emellett sok fiatal úgy érzi, hogy ki van zárva, mert nem tudja megfizetni a bulik költségeit. Mindez pedig éppen a vizsgaidőszakra esik. Jonas Gahr Støre miniszterelnök tavaly azt mondta, hogy ő is élvezte a ballagását, de a bulibusz kultúrája már kicsúszott a kontroll alól. Az ő nyilatkozata a nyilvános vitákra reagált, melyek során hatóságok és sok végzős diák, valamint szüleik is aggodalmukat fejezték ki. „Aggódunk néhány negatív tendencia miatt az iskoláinkban és a környéken, valamint a norvég fiatalok kultúrájában általában,” mondta Solveig Haukenes Aase, akinek a legidősebb gyermeke idén érettségizik. Két fiatalabb gyermekének még nem kezdődtek el a középiskolai tanulmányai, és panaszkodik, hogy a kultúra már a középiskolás fiatalokat is érinti. „Az utóbbi években ez már a középiskolás gyerekekre is hatással van.”

Egy csoportot alapítottak más szülőkkel együtt, hogy biztonságosabb környezetet teremtsenek a fiatalok számára. „A tanárok és az iskolai hatóságok korábban úgy vélték, hogy ez egy magánügy, hogy a russefeiring (ünneplés) a szabadidőben zajlik,” mondta a BBC-nek. „De a tanárok, igazgatók és iskolai hatóságok mentalitása megváltozott, és most már széles körben elismerik, hogy az új russe kultúra hatalmas hatással van az iskolai környezetre.” Kari Nessa Nordtun oktatási miniszter elmondta, hogy „évek óta problémát jelent, hogy az ünneplések és a vizsgaidőszak összekapcsolódik”. Azt is hozzátette, hogy a végzősök nehezen tudnak a vizsgákra összpontosítani a bulizás miatt, ami a teljesítményük csökkenéséhez vezetett.

A bulizás kultúráját azonban a kormány is aggasztónak találja, mivel a fiatalok biztonságát veszélyeztetik a buszokon való táncolás közben. „Azt szeretnénk, hogy az idei végzős osztály legyen az utolsó, amely használhatja a kormányzati buszokat, amelyek oldalra néző ülésekkel és állóhelyekkel rendelkeznek,” mondta Jon-Ivar Nygard, Norvégia közlekedési minisztere. „Többé nem küldhetjük el a fiatalokat veszélyes buszokon.” Azonban sok leendő végzős úgy érzi, hogy a kormány terve túl messzire megy. „A kormány azt akarja, hogy eltávolítsák az oldalra néző üléseket a buszokról, és csak csoportos ülések legyenek. Szerintem ez a rossz irány,” panaszkodik Edvard Aanestad. A társadalmi kirekesztés problémáinak megoldása kapcsán ő és barátja, Henrik úgy vélik, hogy a hatóságok rossz megközelítést alkalmaznak. Az osztályukban mindössze 120 végzős fele volt bulibusz csoport tagja, és egyetértenek abban, hogy ennek egyik oka a magas költség. Azonban a fiatalok évek óta tervezik a bulijukat, még munkát is vállaltak, hogy fedezni tudják a költségeket. „Ez nem fogja segíteni a kirekesztést,” figyelmeztet Edvard, aki rámutat, hogy ha betiltják a buszok egy részét, akkor még kevesebb busz lesz elérhető. „Ha van valami, akkor az ellenkező hatást vált ki, tehát ez a rossz irány.”

Forrás: https://www.bbc.com/news/articles/cj3jz668y17o