
Mi rejlik az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok vámmegállapodásában?
Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megállapodásra jutott néhány, a két ország közötti kereskedelemben érintett termék vámjait illetően. Donald Trump elnök által bevezetett általános 10%-os vám a világ számos országából érkező importtermékekre továbbra is érvényben marad a brit áruk többségére. Azonban a megállapodás értelmében csökkentették vagy eltörölték a vámokat néhány brit exporttermékre, például autókra, acélra és alumíniumra. A megállapodás részleteit áttekintve látható, hogy Trump a közösségi médiában bejelentette, hogy ez egy „nagy kereskedelmi megállapodás” – ám ez nem felel meg a valóságnak. Az elnöknek nincs hatásköre aláírni azt a szabadkereskedelmi megállapodást, amelyet India és az Egyesült Királyság korábban véglegesített, mivel ez a Kongresszus hatáskörébe tartozik. A Kongresszusnak jóvá kell hagynia egy kereskedelmi megállapodást, aminek időigénye meghaladja a Trump által bevezetett vámok 90 napos felfüggesztését.
Ez a megállapodás tehát csak a legszükségesebb alapokat tartalmazza, és az elkövetkező hónapokban további tárgyalásokra és jogi eljárásokra van szükség. Trump korábban 25%-os vámot vetett ki az Egyesült Államokba érkező autókra és autóalkatrészekre, a meglévő 2,5%-os vám mellett, azonban ezt a vámot 10%-ra csökkentették legfeljebb 100 000 brit autóra, ami megegyezik a tavalyi brit autóexport mennyiségével. Bármely autó, amely a kvótát meghaladja, 27,5%-os importvám alá esik. Az autók a legnagyobb brit exporttermékek az Egyesült Államokba, tavaly körülbelül 9 milliárd font értékben. A Jaguar Land Rover, amely az autóinak csaknem negyedét exportálja az Egyesült Államokba, kijelentette, hogy a megállapodás „nagyobb bizonyosságot biztosít a szektor számára”. Ugyanakkor az autóipari vezetők a BBC-nek elmondták, hogy a kvóta hatása versenyhátrányt okozhat számukra.
A brit kormány jelenleg 10%-os vámot vet ki az amerikai autókra, de egyelőre nem világos, hogy ez változni fog-e. Az Egyesült Államok korábban arra kérte a brit kormányt, hogy csökkentse ezt a vámot 2,5%-ra, amire Rachel Reeves pénzügyminiszter jelezte, hogy nyitott a lehetőségre. Trump bejelentette azt is, hogy a Rolls-Royce motorok és repülőgépalkatrészek vámmentesen exportálhatóak az Egyesült Királyságból az Egyesült Államokba. Az acél- és alumíniumimportokra kivetett 25%-os vám, amely márciusban lépett életbe, eltörlésre került, ami kedvező hír olyan cégek számára, mint a British Steel, amely állami irányítás alá került, amikor nehézségekkel küzdött az üzemeltetés terén.
A Fehér Ház azonban kijelentette, hogy kvótát fog bevezetni az Egyesült Királyság acél- és alumíniumtermékeire vonatkozóan. Jelenleg nem világos, hogy mennyi terméket tud az Egyesült Királyság exportálni az Egyesült Államokba a kvótarendszeren belül, anélkül, hogy többet kellene fizetnie. A gyógyszerekkel kapcsolatos megállapodás részletei még nem ismertek, a brit kormány pedig kijelentette, hogy folytatni fogja a tárgyalásokat e téren. Az Egyesült Államok azt ígérte, hogy a két ország „hamarosan jelentős kedvezményes bánásmódot tárgyal a gyógyszerek tekintetében”. A gyógyszerek jelentős exporttermékek az Egyesült Királyság számára az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben – tavaly a gyógyszereladások összértéke 6,6 milliárd font volt, ezzel a második legnagyobb exporttermékké vált az Egyesült Államokba.
A brit kormány a digitális szolgáltatásokra vonatkozó 2%-os adót nem változtatta meg a megállapodás keretében, és ez problémát jelenthet. Azok a vállalkozások, amelyek közösségi médiát, keresőmotorokat vagy online piactereket üzemeltetnek, kötelesek ezt az adót megfizetni, ha éves globális bevételük meghaladja az 500 millió fontot és az Egyesült Királyságból származó bevételük eléri a 25 millió fontot. Ezt a küszöböt a nagy amerikai technológiai vállalatok, mint a Meta, Google és Apple, könnyedén teljesítik. A brit kormány bejelentette, hogy „egy digitális kereskedelmi megállapodás kidolgozásán dolgozik”, azonban az Egyesült Államok kormánya csalódottságának adott hangot, hogy az Egyesült Királyság nem volt hajlandó teljes mértékben foglalkozni az adó kérdésével.
Az amerikai marhahús-export az Egyesült Királyságba eddig 20%-os vám alá esett, amely egy 1000 tonnás kvótán belül érvényesült. Az Egyesült Királyság ezt a vámot eltörölte, és a kvótát 13 000 tonnára emelte. Cserébe az Egyesült Királyság hasonló kvótát kapott alacsonyabb arányban, mint más országok. Kritikus fontosságú, hogy a megállapodás keretein belül ne gyengüljenek az Egyesült Királyság élelmiszerbiztonsági előírásai, a brit kormány hangsúlyozta, hogy az amerikai hormonkezelt hús nem kerülhet be a brit piacra. Az Egyesült Államok korábban arra törekedett, hogy lazítson a mezőgazdasági termékek, köztük a hormonkezelt marhahús előírásain, ám a brit kormány a jövőbeli „Brexit reset” keretében az EU szabályaival való összhangra helyezte a hangsúlyt. Az Egyesült Királyságba érkező etanol vámja is eltörlésre került. A Nemzeti Gazdák Szövetsége aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megállapodás keretében fontos mennyiségű bioetanolt is bevonnak, ami gondot okozhat a brit mezőgazdaság számára.
A brit kormány továbbra is egy szélesebb körű kereskedelmi megállapodást szorgalmaz az Egyesült Államokkal, miután csökkentette az autó- és acélvámokat. Trump azt állítja, hogy a vámok „a legfélreértettebb dolgok” az üzleti életben, és további intézkedéseket helyezett kilátásba. Ez a találkozó a világ két legnagyobb gazdasága között a kereskedelmi háború deeskalálásának legmarkánsabb jele. A megállapodás lehetőséget ad arra, hogy betekintést nyerjünk abba, milyen típusú megállapodásokat keres Trump világszerte. Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója azt nyilatkozta, hogy nem foglal állást a Brexittel kapcsolatban, de a brit–EU kereskedelem utáni visszaesés visszafordítása „előnyös” lenne.

